Németország 2024-ben tonnánként 40 euróra, 2025-ben pedig 50 euróra emeli a lakhatásban és a közlekedésben használt szennyező fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót – számol be a hírről a Bloomberg.
Az óceánok hőmérsékletének évszakos emelkedésével tovább romolhat az ausztráliai Nagy Korallzátony állapota. Az ország legjelentősebb tengerkutató intézete szerdán közölte: attól tart, hogy a korallok kifehéredése az idén is jelentős mértékben folytatódik.
Megszerzett egy fejlesztési hitelkeretet az ID Energy Group, amely nyomán 67 darab, kései fázisban lévő naperőműves és szárazföldi szélerőműves projektjét tudja befejezni több európai országban, köztük Magyarországon, összesen 1,6 GWp névleges kapacitással – közölte szerdán a spanyol hátterű, megújuló energiával foglalkozó vállalat.
Közzétette fenntarthatósági jelentését a Tetra Pak a 2022-es évre vonatkozóan, újabb erdőtelepítési programot hirdetett az MNB, közzétette a fenntartható kávétermesztésre vonatkozó eredményeit a Nespresso, valamint hitelesítést szerzett a Vitesco Technologies a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljaira a Science Based Targets initiative (SBTi) szervezettől - csak néhány azon eredmények közül, amelyek az elmúlt egy hónapban történtek az itthon is aktív vállalatok körében a fenntarthatóságon belül.
Uniós előírás alapján a tagállamok minden évben július végéig küldenek megközelítő adatokat az üvegházhatású gázok előző évi kibocsátásáról az Európai Bizottságnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint Magyarország kibocsátása 2021-hez viszonyítva 7 százalékkal mérséklődött 2022-ben - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) kedden az MTI-vel.
Egy tanulmány szerint a légszennyezés mértéke jelentősen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztencia növekedését - számolt be a The Guardian. A kutatók ok-okozati összefüggést nem vizsgáltak, de az összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a levegőben keringő 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM 2,5) antibiotikum-rezisztens baktériumokat és rezisztenciagéneket tartalmazhatnak, ezek a levegőben utazhatnak, melyeket végül belélegezhetünk.
Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Az Antarktisz a globális felmelegedés fokozódásával szélsőséges környezeti események katasztrofális sorozatával néz szembe, ami az egész világ éghajlatára kihat - figyelmeztetnek tudósok egy, a brit kormány megbízásából készült jelentésben a Financial Times beszámolója szerint.
Míg a földi erőforrások felélésének ütemét jelző általános magyar túlfogyasztási mutató rosszabb a világátlagnál is, a műanyag-hulladék menedzselés szempontjából az ország a nemzetközi mezőny közvetlen élvonalába tartozik egy új jelentés szerint.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Az MNB Zöld programja keretében kétéves kutatási-módszertani projektet indított tavaly a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertanok kialakítására. Az EU által finanszírozott együttműködés eddigi eredményeit egy nemzetközi webináriumon mutatták be.
Olvasói jelzés szerint előfordulhat, hogy egészen a mérőcseréig sikerül elvinni a telepítési folyamatot, ami lényegében a HMKE hálózatcsatlakozási eljárásának utolsó fontosabb lépése az üzembehelyezés előtt. Mégsem érdemes reménykedni abban, hogy esetleg valahogy sikerül átcsúszni a radar alatt, és a betáplálási stop időszakában igényelni és üzembe helyezni szaldós HMKE-t.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Az épületek energetika korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Pénzcentrumnak adott interjújában. A klímakutatót a napokban választották meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnökévé.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Nagyon nagy lendületben van a napelemes háztartási méretű kiserőművek telepítése Magyarországon, de ha jobban a számok mélyére nézünk, azt is beazonosíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az MVM ÉMÁSZ elosztói körzetében történt, sőt, ha járási szintre szűrűnk, akkor Eger, Hatvan és Aszód környéke végzett a Portfolio által vizsgált rangsorok élén. A budapesti kerületek közül pedig egyértelműen a 4. kerület, azaz Újpest, végzett az élen a napelem telepítések darabszámának és beépített kapacitásának növekedése terén.
Nem jutottak megállapodásra a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének konkrét céljaiban a világ gazdaságilag legfejlettebb húsz országát tömörítő csoport (G20) környezet- és éghajlatvédelmi miniszterei pénteki indiai tanácskozásukon, és újfent nem tudtak közös nyilatkozatot kiadni e témában.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.